Az ostor a csengővel
- 6 érdekes tény az újévről | Ötvenentúcomfort365.lt
- Hpv vírus legjobb kezelése
Állatgyógyítás {H A billyogzó olyan az ostor a csengővel, mely a gazda nevének kezdőbetűit vagy nagyobb közösség által azonosítható jelet formázott l. Ezt megtüzesítve az állat farába nyomták, juhok esetében festékkel kenték be, és úgy jelölték vele a jószágot.
A történelem házhoz jön: dr. Ungváry Krisztián előadása (Budapest ostroma a II. világháborúban)
A jelre nem a pásztornak volt szüksége, aki úgyis megismerte a kezére bízott nyája minden egyes tagját, hanem a gazdának. Tavasztól őszig úgy megnő, megváltozik az állat, hogy tulajdonosa nem ismeri meg, és csak a billyog alapján tudja azonosítani.
Ezért ez a megjelölés elsősorban a pásztor ellenőrzésére szolgált, és a lopott jószág nyomozását, megtalálását és azonosítását segítette elő.
A módosabb gazdáknak apáról fiúra öröklődő bélyegzővasát messze földön ismerték, és számon tartották. Különleges jelekkel különböztették meg a falu vagy város közös állatállományát. A kisebb állatokat nem billyogozzák, hanem csonkítással jelölik az ostor a csengővel. Kecskemét környékén minden nagyobb juhtartó család különleges jelét általánosan ismerték.
JANUÁR 6 érdekes tény az újévről Az év búcsúztatása a lazítás, a bulizás, a pihenés ideje, de az újat sem kell feltétlenül gondterhelten kezdenünk. Tegyük félre a rossz híreket, és nézzünk néhány érdekességet. Az új év első napja nem egy népi megfigyelés alapján kijelölt fontos nap, sem valamely vallás diktálta ünnep. Csupán egy önkényesen felállított naptár első lapja, Gergely pápa máig meghatározó érvényű munkájának következménye.
Így a Deákok juhainak a bal füle volt nyilas, míg a Szappanosok jószágainak jobb füléből fecskefark formára vettek ki egy darabot. Hasonlóképpen járnak el a libával, kacsával.
Ezek úszóhártyájába vágják a különböző jeleket. A fenti légzési papillomatosis diagnózis a jószág egész életén keresztül viseli.
- Bika ón arany
- A végén csattan az ostor?
- Óriás gyurusféreg
- Megtanítják ott dudálni A kecskén furulyálni.
Vannak azonban ideiglenes jelek is. Az egyik az anya, a másik báránya nyakába kerül, hogy így a szoptatáskor pontosan meg lehessen ismerni az összetartozást.
-AJ474- Régi Karikás Ostor
Mikor az anya és kicsinye összeszoktak, akkor a jeleket a juhász leveszi, és elteszi a következő évre. A tavasszal átadott jószágot a számadó rovásra, vette. Ez az írni-olvasni nem tudó pásztorok számolási, számontartási módja. Ezzel mindig ellenőrizni tudták, hogy mennyi a kezükre bízott jószág száma.
A karikás használata
Legtöbbször a feles- vagy párosrovást alkalmazták. A jószág számát felrótták egy pálcára, majd azt kettéhasították.
Az egyik fele a pásztornál, a {H Az elvágást úgy végezték, hogy a jeleket külön-külön is le lehetett olvasni, de ha egymás mellé illesztették a két felet, azonnal megállapíthatták a rajta történt esetleges változtatást.
A szaporodást a tőkerovásra, az elhullást a dögrovásra metszette fel a pásztor. A dögrovásra kerül megsemmisül, elpusztul kifejezést irodalmi nyelvünk a pásztorok szókincséből vette át.
Karcag, Szolnok m.
Heine, Heinrich: Holdfénytől mámoros hársak (Mondscheintrunkene Lindenblüten Magyar nyelven)
Debrecen A jószág terelésében, összetartásában mindig a kutya a pásztor leghűségesebb segítőtársa, ezen túl azonban alkalmatos szerszámok könnyítik meg az őrzés sokszor nagyon nehéz munkáját.
Ezek között kiemelkedő hely illeti meg a kolompokat, csengőket, pergőket, amelyek a jószág nyakába akasztva egyrészt jelzik, hogy az merre jár, másrészt a vezérállat ezzel irányítja az egész nyájat.
A kolomp vasbádoglemezből készül, és összehajtás után rézzel forrasztják össze l. Minél többet használnak ebből, annál kellemesebb lesz a hangja.
Hungarikum lett a karikás ostor
Csaknem félméteres nagyságtól a juhok nyakára szolgáló néhány centiméteres példányokig sok változatát megtaláljuk. Ezek egy-egy vidék jellegzetes készítményei, de egyes cigány nemzetségek is nagy hozzáértéssel kalapálták.
A csengő tulajdonképpen a templomtornyok harangjának kicsinyített mása.
Rézből, kevés ón, esetleg ezüst hozzáadásával öntik. A nagyméretű, szép szavú csengőért jó árat kellett fizetni, és nemegyszer egy-egy kiváló példánya növendék marháért cserélt gazdát.
Szilveszterkor — akárcsak az év más ünnepein és jeles napjain — a szokások és hiedelmek az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak. Szilveszter éjjelén gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakozódtak a lányok jövendőbelijük neve és foglalkozása után. Sokfelé más praktikákat is alkalmaztak. Akkor mentek, kötővel megkötöttek.
A szarvasmarha nyakába inkább kolompot kötöttek, legfeljebb az ökörre került néha csengő, míg a lóra csak az utóbbit akasztották.
